|
Aechmea – Lándzsarózsa.
Szerk. 2012.01.28. 20:49
A broméliafélék (Bromeliaceae) családjába tartozó 150 - 180 évelő fajt magába foglaló nemzetség. Őshazájuk Közép- és Dél-Amerika trópusi csapadékos esőerdői. Legtöbbjük epifita (fán lakó), bár néhány sziklákon él. Leveleik tőlevélrózsába rendeződnek, lehetnek egyszínű zöldek, szürkék, tarkák vagy bordók keresztbe sávosak, szélük, pedig többé-kevésbé tövises. A levelek szorosan összefonódnak és csőszerű vagy vázaszerű tölcsért formálnak középen, ebben a ciszternába esővíz és hullott lomb gyűlik össze, ezáltal a talajtól függetlenné válik. Ezek az apró medencék sokszor életteret biztosítnak más fajoknak, például szúnyoglárváknak, fán élő békáknak, sőt bizonyos vízinövények számára is. A tőlevélrózsák átmérője fajoktól függően a 10 cm-től akár a 2 méteresig változhat, ennek közepéből hozza kúp-szerű színes felleveles rendkívül tartós virágzatát is. Néhány fajuk és ezek változatai nálunk kedvelt cserepes szobai dísznövényként ismert különösen az A. fasciata.
Aechmea fasciata - Lándzsarózsa
Származási helye Közép- és Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi vidéke, Brazília. Természetes előfordulása esőerdőkben, a fák alsó részein telepszik meg, fán lakó /epifita/ növény.
Alakja nagy termetű bromélia faj 50cm magas. Levelei tölcséres tőlevélrózsát, ciszternát alkotnak, színük ezüstös szürkék és márványosak vagy sávosak, kb. 40-50cm hosszúak, ívesen meghajlók, merevek és bőrszerűek. A levélszéleken tövises-fogasok vannak. 3-4 éves kifejlett nővények levelei tölcsérjének közepéből kb. 15 cm hosszú, hegyes, rózsaszín virágzati szár emelkedik ki. A szár tetején számos lándzsa alakú rózsaszín fellevél között nyílik apró liláskék virága. Maguk a virágok hamar elnyílnak, de a fellevelek azonban több hónapig tartják színüket, majd fokozatosan megfakulnak és elfonnyadnak, a tőrózsa elpusztul. Ezzel egyidejűleg a növény két vagy három kisebb sarjat, tőlevélrózsát hoz létre, amelyek leválaszthatók, és önálló növényként nevelhetők tovább.
Igényei: Egzotikus külseje ellenére könnyű gondozni. Ügyeljünk rá, hogy se a ciszternája, se a földje ne száradjon ki. Öntözzük lehetőleg esővízzel vagy lágy vízzel. Tavasszal és nyáron időnként permetezzük a leveleket kis töménységű tápoldattal. Savanyú kémhatású tőzeges földkeverékbe ültessük. Fontos, legyen jó vízelvezetés, mert pangó vizet nem bírja. Világos, de nem tűző napos helyet szeret, legalább 18C-ot érjen el a hőmérséklet, de a virágoztatáshoz magasabb 24-27C meleget igényel.
Minden jog fenntartva!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
