A gondoz�suk elt�r� a t�bbi kaktuszf�l�t�l. Szeretik a vil�gos helyet, de a k�zvetlen napf�nyt�l k�m�lj�k �ket, meleg 22 -30 C.- fokos p�r�s helyen tartsuk. Tavaszt�l szabadba is tarthatjuk, de gondoskodjunk lomb�rny�kr�l, mert a t�l er�s napsug�rz�st�l lombjuk v�r�ses sz�n�re v�ltozik. M�rs�kelt v�zig�ny� n�v�nyek soha ne �lljon pang� v�zben cserep�k, mert ez a gy�kerek rothad�s�t okozza, a t�lzott kisz�rad�st sem viseli j�l a sivatagi kaktuszokkal ellent�tben. Ne �nt�zz�k t�l, ink�bb naponta ak�r t�bbsz�r permetezz�k lombj�t. Augusztus m�sodik fel�t�l cs�kkents�k fokozatosan 15 -16 C fokig a h�m�rs�kletet, �s ezen pihentess�k, m�rs�kelten �nt�zz�k, teh�t nyugalmi id�t biztos�tsunk nekik. Ez a vir�gk�pz�d�s fontos szakasza, ugyanis e pihen� id� �s egyre r�videbb nappalok kellenek a vir�gbimb�k kialakul�s�hoz. Okt�ber v�g�n az �rett hajt�sv�geken jelennek meg a bimb�k. Ezut�n a lak�s egy vil�gos hely�n tartva rendszeres �nt�z�s mellett fejl�dnek ki vir�gai, 18 C.-fokon gy�ny�rk�dhet�nk legtov�bb a vir�gz�s�ba, melegben el�bb elny�lik. Ne mozgassuk, �lland� helyen legyen, mert a k�r�lm�nyek megv�ltoztat�s�t�l vir�gait, bimb�it ledobhatja. Elvir�gz�s ut�n lehet�s�g szerint h�v�s, vil�gos helyen teleltess�k �t, ism�t pihentess�k tavaszig. M�rcius – �prilisban a hajt�sok fejl�d�snek indulnak, ha sz�ks�ges ilyenkor �ltess�k �t. T�panyagig�ny�k nem jelent�s norm�l t�zeges vir�gf�ldet haszn�ljunk n�mi k�reggel keverve. Ny�r elej�n a hajt�sokat fel�re visszakurt�thatjuk, ezzel el�gaz�d�sra k�sztetj�k. A kereskedelemben kaphat� fajt�k k�nnyen tarthat� n�v�nyek, egy kis odafigyel�ssel �vr�l �vre egyre l�tv�nyosabb n�v�nyek lesznek.

A kar�csonyi kaktuszokat f�leg t�l sz�raz k�r�lm�nyek k�z�tt, alacsony p�ratartalom mellett gyapjastetvek, pajzstetvek �s gy�k�rtetvek t�madj�k meg, ellen�k rovar�l� szerekkel v�dekezz�nk.

Szapor�t�suk hajt�sdugv�nnyal, melyek k�nnyen meggy�keresednek, de az els� 1 -2 h�tben csak nyirkosan tartsuk f�ldkever�k�ket. M�sik nem t�l gyakori vegetat�v szapor�t�s lehet m�g az olt�s, mellyel k�l�nleges kaktuszf�cska hozhat� l�tre. A Schlumbergera fajok magr�l is k�nnyen szapor�that�ak. T�zeg �s folyami homok f�ldkever�k felsz�n�re vess�k apr� magvaikat, mert f�nyen cs�r�znak ki. Nyirkos, p�r�s k�rnyezet miatt takarjuk �veggel vagy �ttetsz� f�li�val a szapor�t� t�lc�t.

Schlumbergera truncata.

A legkedveltebb kar�csonyi kaktusz faj. Sz�rmaz�sa Braz�lia Rio de Janeiro �llam hegyvid�ki erd�i, ahol f�kon �l. Sz�rtagjai 3 cm hossz�ak �s er�teljesen fogazottak. Az areol�kon barna sz�r�k tal�lhat�k. Vir�gai 6 -7 cm hossz�ak sz�n�k vadon �l�k k�z�tt is v�ltoz�, de �ltal�ban v�r�s, ritk�n r�zsasz�n �s feh�r lehet. A nemes�t�seknek k�sz�nhet�en a termesztett fajt�k, hibridek tov�bbi sz�nekben pomp�znak, mint a cikl�men r�zsasz�n, s�rga, baracksz�n, �s ezek �tmenetei.

Vessz�kosarakba, sz�p ker�mia vagy �veg kasp�ba helyezve kar�csonyfad�szekkel, �nnepi kieg�sz�t�kkel hangulatos cserepes vir�gunk lehet kar�csonykor.

Minden jog fenntartva!