Calluna vulgaris

20-50 centim�ter ritk�n ak�r egy m�ter magasra is megn�. Szinte eg�sz Eur�p�ban elterjedt t�rpecserje. Term�szetes �l�hely�n sov�ny, m�szben szeg�ny, nedves, l�pos talajon, ritk�s n�v�nyzet� vid�keken �l, e t�jak jellegzetes sz�nyegszer�en elter�l� n�v�nye. S�r�n el�gaz� sz�r�nak kis �gai felfele t�rnek. Levelei igen apr�k, pikkelyszer�ek, n�gy sorba szorosan egym�shoz simulva, p�rosan �tellenesek, �r�kz�ldek, t�len gyakran barn�sv�r�sre sz�nez�dnek. Vir�gjait hajt�sainak v�gein f�z�rekben hozza. A vir�gok sz�n�t nem a 4 tag� sziromlevelek adj�k, hanem ugyancsak 4 tag� n�l�n�l hosszabb cs�szelevelek. Term�szetes �l�hely�n apr�, r�zsasz�n, piros vagy feh�r vir�gjainak t�mege augusztus v�g�t�l novemberig vir�gsz�nyegk�nt bor�tj�k a vid�ket. Vir�gai a t�bb h�napos vir�gz�si id� ut�n fokozatosan halv�nyulnak, vagy sz�radnak el, de el�fordul, hogy a k�vetkez� tavaszt is meg�rik. A term�se 4 rekeszre osztott,  kb. 1-2 mm-es g�mb�ly�, sz�r�s sokmag� tok.

D�szn�v�nyk�nt f�leg vir�gz�si peri�dusban forgalmazz�k, kertben �s erk�lyen is ide�lis cserepes. Sok keresztez�ssel k�l�nb�z� level� �s vir�g� �j fajt�t hoztak l�tre, ennek sz�ma el�ri az �tsz�zat. T�l�ll�, �vekig tarthat� napos vagy f�l�rny�kos helyen. M�szmentes, savany� talajt szeret, tartsuk talaj�t mindig enyh�n nedvesen, l�gy v�zzel locsoljuk legjobb ez�rt az es�v�z. Alak�t� metsz�st m�rciusban v�gezz�nk rajta, b�tran visszav�ghatjuk a f�s r�szekig. Szapor�tani a legy�keresedett vessz�k lev�laszt�s�val, bujt�ssal vagy f�lf�s dugv�nyoz�ssal, illetve magvet�ssel lehet.

R�gen sepr�shez haszn�lt�k inn�t a tudom�nyos n�v g�r�g eredete, Sk�ci�ban a feh�r csarab a szerencse jelk�pe, ez�rt gyakran k�tik menyasszonyi csokrokba, ma Norv�gia nemzeti vir�ga.