Buddleja alternifolia – Korai lepkecserje, korai ny�ri orgona.

�szaknyugat – K�n�b�l sz�rmaz�, er�teljes n�veked�s� 2 - 6 m�ter magas, lombhullat� cserje. Jellegzetes habitus�t a hossz�, v�kony, sz�tter�lve cs�ng� �gai adj�k. Sz�rt �ll�s� levelei viszonylag kicsi 3 - 8 cm hossz�ak, l�ndzs�sak, f�nytelen s�t�tz�ldek, a fon�kjuk feh�rmolyhos. J�niusban ragyog� lila-b�bor, illatos vir�gait az el�z� �vi hajt�sokon, kis csom�kban b�s�gesen hozza. Vir�gz�sa idej�n messzire �rz�dik illata, �s szinte teljesen ellepik �gait a vir�gok.

Talajban nem v�logat�s �s igen t�l�ll�, k�nnyen nevelhet�, de tereb�lyes n�v�se miatt csak  nagyobb kertekbe val�, ahol lehet�s�g van arra, hogy ak�r szabad �ll�sba napos helyet kapjon. A n�h�ny �venk�nti koronaalak�t�st �s visszametsz�st gazdagabb vir�gz�ssal h�l�lja meg. A t�bbi Buddleja fajt�l elt�r�en nem tavasszal, hanem vir�gz�s ut�n kell metszeni.  

Buddleja davidii – K�z�ns�ges lepkecserje, ny�ri orgona.

K�n�b�l sz�rmaz� 2-3 m�ter magasra is megn�v� lombhullat� cserje n�lunk ink�bb f�lcserje. Hajt�sai molyhosak, gyors fejl�d�s�ek egy szezon alatt ak�r 2 m�ter magasra is hajthatnak. Leveleik keresztben �tellenes �ll�s�ak, keskenyek, l�ndzsa alak�ak, 10 - 18 cm hossz�ak, sz�l�k f�r�szes, fon�kjuk feh�rmolyhos. J�liusban kezd ny�lni �s okt�berig, vagy az els� fagyokig vir�gzik, apr� vir�gait 20 - 25 cm. hossz� d�s, b�kol� f�rtvir�gzatban, a hajt�sok v�gein hozza. Az 1880–as �vek �ta �ltetik az eur�pai kertekbe, �s sok – sok fajt�t �ll�tottak el�, a h�feh�rt�l a lil�kon a r�zsasz�nek minden �rnyalat�n �t eg�szen a feket�s b�borig bontja bug�it. �rett tokterm�seib�l a nagy mennyis�g� apr� magot termel, �s helyenk�nt agressz�v gyomm� v�lt. A II. vil�gh�bor� ut�n Angli�ban a romokon gyorsan terjedni kezdett, az USA egyes �llamaiban kivadult �s nem k�v�natos n�v�ny lett bel�le. A nemzets�g�b�l mindenesetre a d�szn�v�nytermeszt�sben legn�pszer�bbek a Buddleja davidii �s nemes�tett v�ltozatai lettek.

Napos, meleg helyre �ltess�k, sz�razs�got j�l b�rja, csoportosan vagy mag�nyosan mutat�s. K�nnyen nevelhet� cserje, k�z�ns�ges kerti talajon hossz�, b�s�ges vir�gz�st ny�jt. K�ros�t�i �ltal�ban a j� ellen�ll� k�pess�ge miatt nem igen vannak. N�lunk legfeljebb kem�nyebb teleken k�rosodhatnak hajt�sai, de ett�l f�ggetlen�l tavasszal mindig �rdemes er�sen visszav�gni, hiszen az �j hajt�sokon hozza a legt�bb vir�gbug�t. M�rciusban, az el�z� �vben kihajtott vessz�ket arasznyira metssz�k vissza, mert felnyurgul, ami azt jelenti, hogy vir�gait csak a laz�bb �grendszer� kopasz �gak tetej�n hozza, �s ezzel vesz�t d�sz�t��rt�k�b�l.

Minden jog fenntartva!