Gerbera hybrida – gerbera.

Az egyik legn�pszer�bb v�gott vir�g, f�r�szfogas t�r�zs�s levelei k�z�l 40- 60 cm-es sz�rakon ny�lnak margar�taszer� vir�gai. A nemes�t�s a 19. sz�zadban a G. jamensonii �s G. viridiflora keresztez�s�vel indult Angli�ban. A k�s�bbi fajt�k t�bbs�ge ebb�l a keresztez�d�sb�l sz�rmazik. A nemes�t�k els�sorban v�gott vir�gnak alkalmas hossz� sz�r�, a k�k, fekete, �s z�ld kiv�tel�vel szinte minden sz�nben �s �rnyalatban ny�l�, k�l�nf�le telts�g� �s nagys�g� vir�gzatok l�trehoz�s�ra ir�nyult. M�ra �vegh�zban termesztve t�bb sz�z termesztett fajta �s v�ltozat l�tezik. A r�vid sz�r�, magr�l nevelt t�pusok az 1980-as �vekt�l cserepes gerber�k termeszt�s�ben terjedtek el. A mini gerbera vir�gai kicsik �s maga a n�v�ny is alacsony.

Rendk�v�l f�nyig�nyes n�v�ny, m�g a t�z� napot is elviseli, ez�rt lak�sba is vil�gos ablakba tegy�k. Ide�lis h�m�rs�klet ig�nye 21 -24 C fokos j�l szell�z� helys�g. Ny�ron alaposan locsoljuk, hogy f�ldje mindig nedves legyen, �s rendszeresen t�poldatozzuk. Pihen�si id�szakban november �s febru�r k�z�tt er�sen cs�kkents�k az �nt�z�st �s tartsuk 8 – 12 C fokos vil�gos helyen. Tavaszt�l �szig kertbe is ki�ltethetj�k, azonban �rdemes olyan helyet keresni sz�m�ra, ahol a ny�rd�lut�ni t�z� nap nem �ri. Szapor�t�sa els�sorban tavasszal �t�ltet�sn�l t�oszt�ssal vagy magvet�ssel.

 A gerbera pusztul�s�t el�id�z� leggyakoribb betegs�g a gy�k�r �s lev�l rothad�s, sz�rkepen�sz. Ezt t�l�nt�z�s �s az alacsony h�m�rs�klet egy�ttese okozza. Mikor a t�netek megjelennek, akkor a n�v�ny m�r t�bbnyire menthetetlen. Az apr�, feh�r lepk�k megjelen�se az �vegh�zi molytet� jelenl�t�t jelzi.

Tipp: V�s�rl�sn�l er�teljes eg�szs�ges n�v�nyt v�lasszunk, ne legyen rajta s�rgult lev�l.    

 Minden jog fenntartva!